2015. június 22., hétfő at június 22, 2015 with
0 comment(s)

Ezek közül egyet szeretnék kiemelni, méghozzá a BBC alkotását, Sherlockot, főszerepben az előbb említett Benedict Cumberbatch-csel és Martin Freemannel.
Elég régóta szemeztem ezzel a sorozattal, azonban valamiért sosem kezdtem el. Bár a tévécsatornák reklámjai el voltak árasztva ezzel és a Sherlock és Watsonnal, de nem keltette fel különösebben a figyelmem. Azonban idén, több ember ajánlgatására neki kezdtem ennek a sorozatnak. Mondanom sem kell, már az első rész megfogott.
Van valami ebben a sorozatban, ami megfogja az embert. A huszonegyedik századi Sherlock ötlete zseniális, a kivitelezés pedig még inkább. Ha valakit az alapötlet nem is fog meg, akkor maga az atmoszféra biztosan - hiszen az egész az Egyesült Királyság utcáin, egyenesen Londonban játszódik, az emberek pedig tökéletes brit akcentussal beszélnek. Hirtelen te is ott lesz Angliában, teljesen élethű lett az egész. Teljesen magával ragad bárkit.
A másik, a szereplőgárda. Egyszerűen telitalálat. És most nem csak Cumberbatchről beszélek, hanem tényleg mindenki a lehető legjobb választás volt. Persze a történet Sherlock illetve Watson élete köré épül, de van itt bőven a többiekből is: kapunk egy arrogáns Mycroft Holmest, Sherlock fivérét, egy mindig próbálkozó, kicsit szerencsétlen de nagyon okos Molly Hoopert. Aztán ott van a sorozat egyik legfantasztikusabb karaktere, a pszichopata, hataloméhes Jim Moriarty, aki mellett lehetetlen és tilos elmenni, hiszen az ő karaktere is hozzá ad elég sokat ahhoz a bizonyos Sherlock féle varázshoz, amit a sorozat eddig három évadon keresztül képes volt nyújtani.
Ehhez hozzájárul még az epizódok felosztása, amitől eleinte iszonyatosan idegenkedtem. Hogy egy évad csak három részt tartalmazzon? Egyenesen kínzás! És igen, ezt utólag is annak tartom, hiszen lehetetlen kibírni nélküle. Bár kárpótlásul másfél órás részeket kapunk, szóval tulajdonképpen a sorozat egy évadban három filmet ad a nézőknek, de ez nem tűnik fel. Sokszor rövidebbnek éreztem, mint a jól megszokott negyvenöt perces epizódokat. Nos, Bergson relatív időelmélete valami ilyesmiről szól...
Hogy a szereplőkön és a brit akcentuson kívül mi miatt nem lesz unalmas ez a másfél óra? Ide tudom sorolni a csavaros fordulatokat, a kiforrott karaktereket, Sherlock borzasztó zsenialitását, és magát a nyomozásokat. Nem egyszerű "ki ölt meg kit" kérdéseket tesznek fel a Sherlock-féle ügyek, sokkal többek, nehezebbek, érdekesebbek és agytörősebbek ezek, a sorozat részről-részre felülmúlja önmagát. Egyszerűen nem tudod megunni a három évad alatt azt, ahogy Sherlock ránéz egy személyre, és egy pillantás alatt teljesen igaz karakterrajzot ad az illetőről, sőt azt sem, hogy Sherlock olyan iszonyat bunkó. A sorozat másik velejárója a humor. Ó, egyszerűen minden részben van valami, amin muszáj nevetned, és ez általában maga Sherlock. De ott van az is, hogy a sorozat érzelmi oldala is iszonyú erős, -spoiler alert- a második évad fináléja konkrétan szétmarcangol élve.
A sorozat persze nem csak a tényleg zseniális ügyek körül forog. Sherlock és Watson magánélete (főleg inkább a harmadik évadban) eléggé előtérbe kerül, a három évad során pedig iszonyat erős barátság alakul a két szereplő között. Ez persze mindkettejük személyiségére kihatással van, és ami nagyon tetszett, hogy ezt tökéletesen ábrázolták, és nagyon élethűen visszaadják a képernyőt.

Ami még hatalmas piros pont, az a sok játék, amit a sorozat űz veled. Hiszen minden egyes alkalommal elkezdesz agyalni, próbálsz úgy gondolkodni, mint Sherlock, de aztán bumm, rájössz, hogy ez nem lehetséges. Hogy miért? Nos, ezt kedves zsenidetektívünk minden ötödik percben bebizonyítja nekünk. Mindig de mindig túltesz saját magán, mindig megismerhetjük egy új oldalát. És mi a legjobb? Hogy nem csak pozitív van neki. És ez teszi még inkább szórakoztatóvá az egészet.
Kedvenc karakter: Sherlock, Jim Moriarty, Watson, Mrs. Hudson
Kedvenc évad: Első (igazából mind)
Kedvenc ügy: Bár mind egyedi, teljesen más és zseniális, talán aaa... nem tudtam döntést hozni
Egy kis érdekesség: Jeremy Brett ugyancsak sorozatban alakította Sherlockot, mint Cumberbatch, sőt, Brett Hamlet szerepét is magára öltötte, ahogyan azt Cumberbatch is tenni fogja.
Figyelmeztetés: erősen addiktív sorozat. én szóltam.![]() |
| 100% cumberbitch |
Címkék: kritika, sherlock, vélemény, véleményezős




Most ha valami nagyon frappánsat szeretnék írni, így kezdődne a bemutatkozó szövegem: sziasztok, sajnos nincs nevem, a szüleim elfelejtettek adni, mikor csatlakoztam az emberek közé. Az a helyzet, hogy ez nincs így, már 19 éve élek a Rebeka névvel. Eddigi netes életem során becksie néven blogoltam és voltam jelen, de most a májuslány mellett döntöttem. Úgy éreztem, elkezdődött bennem valami változás, így egy új blog létrehozásával szükségem volt egy új névre is. Szeptembertől hivatalosan is végzős leszek, addig is próbálok erre erőt gyűjteni. Tele vagyok tervekkel, célokkal, fokozatosan magasabbra helyezett elvárásokkal, de ugyanennyi motivációval, tonnányi véleménnyel, amit úgy döntöttem, ideje megosztani. Erre pedig legjobb hely egy blog. Mivel az emberek hajlamosak nem meghallgatni, valahogy sosem tudom kifejteni magam úgy igazán. Meg bár hiába jön rám napi szinten a szómenés, akkor sem tudom magamat kifejezni szóban rendesen. Írásban minden sokkal könnyebben megy. Olyankor nem hazudok önmagamnak, valahogy minden igaznak tűnik. Viszont az írással nagyon furcsa kapcsolatom van. Egyrészt nem tudnék élni nélküle. Egy-egy leírott szó és máris könnyebben megy minden. De nem akarok közhelyekbe bocsátkozni, tudniillik utálom őket, mint ahogyan elég sok dolgot a világon.
Layout name: SOMETHING! / Version (**)